Községünk szülöttei

Bessenyei György (1742-1811)

A magyar felvilágosodás kezdetét 1772-től, Bessenyei György Ágis tragédiája című verses drámájának megjelenésétől számítjuk. Bessenyei a magyar felvilágosodás főalakja. De nem eléggé él a nemzeti köztudatban.

Bíró Sándor

Van egy személy, akinek az élete teljes egészében összefügg a sporttal. Bár nem községünk szülötte, és amikor arról kérdezem, hogy az itt töltött 32 év után bercelinek tartja-e magát válasza nem egyértelmű igen, mégis Tiszabercel sportjáért annyit tett, hogy úgy gondolom, érdemes megállni emellett az ember mellett. Különlegesen aktualitását adja ennek, hogy felnőtt labdarúgó csapat teljesítménye az ő irányításával egy olyan eredmény küszöbén áll, amelyről eddig csak egyszer beszélhetett a település, érdekes módon akkor is az ő irányításával.

Bogár Ferenc

Vannak bizonyos dolgok, amelyek mindennapi életünkhöz alapvetően hozzátartoznak. Ilyenek például az evés, ivás, általános biztonságérzet, stb.

Fontosságukat igazából csak akkor érezzük, ha hiányt szenvedünk bennük. És azon pedig abszolút nem is gondolkozunk, hány ember is fáradozik azon, hogy ezek az alapvető szükségletek mindig rendelkezésünkre álljanak.

Csikós József

Háborús időszakban, 1945 márciusában született Nyíregyházán. A kemecsei Körmendy-tanyán kezdett el nevelkedni. Édesapja előbb Kemecsén tanított, majd a háború befejeztével, illetve a hadifogságból történő szabadulás után Kálmánházára, később Tiszabercelre helyezték. Az általános iskolai évei zömét a kis József már községünkben végezte, majd Nyíregyházán a Kossuth Gimnáziumban érettségizett le. A pályaválasztás már nem volt egyértelmű, hiszen hajóskapitánytól mozdonyvezetőig minden szerepelt a tervek között, csak pedagógusi pálya nem.

Csikós Józsefné

Kissé rendhagyó, ám annál kedvesebb írás áll most egyik legolvasottabb rovatunkban. Rendhagyó annál is inkább, mert az írás szerzője, annak egyben alanya is. Idézem múlt havi soraimat, mert a tanító-páros másik (és nem második!) kedves szereplője arra kérte rovatvezetőnket, hadd álljanak itt saját sorai. Engedtünk a kedves kérésnek, mert így kerek a világ - a szerk.)

Czene András

Kiről is írhatnék most a Futball VB. idején, mint egy olyan emberről, kinek a neve a leginkább összefonódik a foci világával, mi több a tiszaberceli foci történelmével. Gondolom nem vitás, hogy községünkben ez a személy Czene András, 1948-ban született Tiszabercelen, s már 14 évesen igazolt játékosként rúgta községünkben a bőrt. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor a helyi Termelőszövetkezetben kezdett el dolgozni. 1968-ban Mezőtúrra vonult be katonának, ahol milyen véletlen szintén tagja volt az ottani válogatottnak. A katonaévek után a rakamazi NB.

Dr. Bistey György

1927 augusztus 4-én születtem Tiszabercelen, Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében. Szüleim, Bistey Béla hivatásos katonatiszt és Böhm Márta htb. voltak, mindketten római katolikusok. Az első elemit Budapesten végeztem 1932-1933-ban, amikor édesapámat áthelyezték a törzstiszti tanfolyam elvégzésére. A következő évben Miskolcra kerültünk, ahol az elemi iskolás évek után a miskolci Katolikus Fráter György Gimnázium diákja voltam. A hatodik osztály után Sátoraljaújhelyen a Piarista Gimnáziumban fejeztem be tanulmányaimat.

Dr. Kuknyó János

Az új iskolaszárny avatóünnepségén megjelent többek között a Megyei Pedagógiai Intézet immáron nyugalmazott igazgatója, a berceli születésű Dr.Kuknyó János is. Ezen apropó kapcsán beszélgettem vele.

- Milyen emlékei fűződnek Tiszabercelhez?

Eperjesy Ferenc

Ilyen kis településen mint Tiszabercel egy családról, egy emberről, különösen, ha már ősei több nemzedéken keresztül a falu lakosságát gyarapították, véleményem szerint nem nagyon lehet újdonságot feltárni a többi lakos számára. Ez pedig még hatványozottabban igaz, ha egy köztiszteletben álló családról van szó. Egyszerű feladatnak látszik első ránézésre egy ilyen személlyel riportot készíteni. A gond akkor kezdődik, amikor nem csak napi szintű témák vetődnek fel, hanem az adott célszemély személyiségével mélyebben összefüggő eredmények és események.

Farkas Gyuláné

A Berczeli Napló következő számaiban szeretném sorra venni a községünkben működő vagy működött kismesterségeket. Jelenleg s korábban is meghatározó szerepet játszottak a közösség életében, színt vittek a hétköznapokba. Így esett elsőként a választásom Farkas Gyulánéra, mindenki Fodrász Veronka nénijére. Szerintem nincs is olyan ember Tiszabercelen, aki még nem járt fodrászüzletében, magamat is beleértve.

Farkas István

Falunk olyan jelentős történelmi alakokat adott e hazának, akik méltán nyerték el az utókor megbecsülését és elismerését. Ilyen volt a Falujáró püspök néven ismert Farkas István is, akivel a ma élő idősek közül sokan személyesen is találkozhattak a hősök emlékművének felavatásán (1938.május 15-én)

Fekete Béla

Mezőgazdasági kiállítás és vásár Tiszabercel. Ilyet sem látott még szűkebb hazánk. Igaz volt a szomszéd faluban valami hasonló valamikor, de mára már nincs. Vannak nagy álmodói ennek a mi Bercelünknek, s vannak, akik ezeket az álmokat valóra váltják.

Gliba Lászlóné

Következő riportomat Gliba Lászlónéval készítettem el, aki az ÖNO vezetője. Nincs olyan rendezvény, ahol ne lennének jelen, számos kiállítás programsorozat megszervezése fűződik az ő nevéhez.

„Csak az tud igazán élni, ki mindig nevet
Kiből kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettől vidám
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán
Ki minden könnyből virágot fakaszt
Ki minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni, ki mindig MOSOLYOG.”

Görömbei Gyula

Bevallom őszintén, kicsit izgulva készültem következő interjúm elkészítésére Egy  olyan ember életét kell ezúttal bemutatnom, akinek vezetéknevét hallva bizonyára sokak szerint élete összefonódik Tiszabercel történetével: Ő nem más, mint Görömbei Gyula.

A helyszínre érkezve felcsillant a szemem, milyen egy rendezett, takaros porta tárul szemeim elé. Mint utóbb kiderült, már kétszer is elnyerte a Takaros Porta megtisztelő címet. Hogy beérkeztem, igen szívélyes fogadtatásban lett részem.

Görömbei József

Községünk szülötte. Oly sok ember mondhatja el ezt magáról. Azzal viszont már kevesen dicsekedhetnek, hogy megye-, sőt országszerte elismert szakemberekké váltak. Ezen kevesek egyike a Megyei Földhivatal nyugalmazott vezetője Görömbei József is.

Hajnal András

1950 szeptember 13-án született Tiszabercelen. Édesanyja <i>Mészáros Piroska</i>, édesapja Hajnal András. Középparaszti családból származik, szülei egyedüli gyerekként nevelték. Az általános iskolát Tiszabercelen végezte. Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán a Széchenyi I. Közgazdasági Technikumban 1969-ben fejezte be. Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdett dolgozni. Területi felelőse volt az 1970-es népszámlálásnak. Rakamaz, Balsa, akkor még Gáva, Vencsellő, Buj, Paszab községekben tevékenykedett.

Hegedűs József

Azt, hogy a címben szereplő személy mekkora hírnévvel rendelkezik, mindenki csak sejti. Könnyítésül szolgáljon itt ez a kis monológ.

Egy alkalommal megyénk távoli kis csücskében találkoztam egy emberrel, aki lakhelyem felől érdeklődött.

- Tiszabercelen lakom válaszoltam.
- Hm. Tiszabercel, Tiszabercel... - töprengett Áá! Nem ott lakik Hegedűs Jóska?

Hegedűs Józsefné

Sokan kérdezősködtek községünkben, ki lesz a következő riportalanyom. Amikor elárultam kivétel nélkül egy véleményen volt mindenki: róla csak jót írj, mert ő nagyon jó ember! Azt hiszem ez a mondattöredék tökéletesen jellemzi Hegedűs Józsefné életútját!

Humicskó Józsefné

1951-ben született. Általános iskolai tanulmányai után a Debreceni Postaforgalmiban tanult tovább s érettségizett le 1969-ben. A középiskola befejeztével szinte rögtön munkába állt, s immárom 30 éve dolgozik a Magyar Posta kötelékében. Férje Humicskó József, házasságukból egy lányuk született.

- 30 év távlatában visszatekintve hogyan vélekedik a szakmájáról?

ifj. Csicsvári Gyula

Gondolom, kevesen tudják rólad, hogy fiatal korod ellenére, szinte már az egész világot beutaztad. Hogyan sikerült mindezt elérned?

ifj. Kolozsi László

1978. június 16-án született Kemecsén. Általános iskolai tanulmányai után előbb a péceli mezőgazdasági szakközépiskolában, majd két év múlva a nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskolában tanult általános mezőgazdász szakon. Érettségit követően a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerzett diplomát állattenyésztő mezőgazdasági mérnök szakon.

Kerekes Mihály

A tiszaberceli vőfély : Kerekes Mihály
Az igazi vidéki lakodalomból nem hiányozhat a vőfély. Ő az, aki irányítja levezényli a lagzit, gondoskodik a megfelelő hangulatról.  Szavára mindenki odafigyel: ha ő megszólal, a násznép kíváncsian hallgat. A vőfély-versek régi hagyományra tekintenek vissza, sok helyen már kívülről fújja őket a falu apraja nagyja. A strófák megfogalmazása általában a földrajzi elhelyezkedéstől függően eltérő. Abban viszont megegyezik minden vőfély, hogy aki ezt a hivatást választja, az szívvel-lélekkel végzi. Ezt a gyönyörű ám felelősségteljes hivatást választotta Kerekes Mihály is.

Kiss István

Milyen furcsák vagyunk mi emberek! Községünkben lakó embertársainkkal nap-mint nap találkozunk, és azt gondoljuk, ismerjük is egymást. Holott szinte semmit sem tudunk a másik ember életéről, sorsáról.

Kolozsi László

Annak ellenére, hogy a címben szereplő személy szomszédom és ismerem már lassan 24 éve, elég nehezen tudtam vele időpontot egyeztetni a riport elkészítéséhez. Ugyanis állandóan úton van vagy dolgozik. Hol éppen állatszállítást szervez, vagy a vágóhídon dolgozik, illetve a húsüzletben tartózkodik. A lényeg az, hogy állandóan elfoglalt, szinte csak éjszaka tud egy helyben maradni.

Korocz József

A Berceli idős emberek körében nem hangzik ismeretlenül Korocz József neve, hisz a falunk lelkésze volt 1896-tól egészen 1927-ig. Már fiatal korában kitűnt szép csengő hangjával és az átlagosnál kifinomultabb zenei hallásával. Ez utóbbi adottságát kamatoztatta teológus évei alatt, hiszen egy rövid időre érdeklődése középpontjába került a magyar népzene, és a korabeli ifjúság kedvelt zenéje: a hazafias érzelmekkel átitatott magyar nóta.

Körössy György

II. Rákóczi Ferenc belső kamarása.

Tiszabercelnek Bessenyei mellett, van egy másik híres szülötte is. Ki tud róla? Esetleg nagyon kevesen utána járni sem könnyű feladat. A mi szürke eminenciásunk nagyon kevés nyomot hagyott maga után.

A neve: Kőrössy György Tiszabercel nemes földbirtokosai közé tartozott. Születéséről, diákéveiről még nem sikerült anyagot találnom. Nem említik a lexikonok sem.

Kozma István

1953-ban született Budapesten. Szülei a kedvezőbb munkalehetőségek miatt költöztek fel akkoriban a fővárosba, de a gyermekáldást követően azonnal visszajöttek Tiszabercelre. Általános iskolai tanulmányai után a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban koptatta a padokat. Érettségit követően néhány hónapig a tiszaberceli Mgtsz-ben dolgozott adminisztratív munkakörben, majd Nyíregyházán egy Műanyagipari Szövetkezetnél helyezkedett el. 1975-ben a Cipőipari Szövetkezetnél kapott lehetőséget szakmai tudásának kamatoztatására.

Kun Tamásné

Ugyan Csabikám, miért pont rám lennének kíváncsiak. Nem is tudom, hogyan juthattam eszedbe! - mondta Erzsike néni, amikor próbáltam rábeszélni, hogy szerepeljen a rovatunkban. Sokáig kellett győzködnöm, de  igaz vonakodva beleegyezett.

László Antal

László Antal. Ki ne tudná községünkben, hogy ki ez az ember. Annak ellenére, hogy nem falunk szülötte, azt hiszem mindenki ismeri. Egy szatmári községben Mérken született. Itt járt általános iskolába is, majd nagybátyja unszolására Békéscsabán folytatta tanulmányait. Ezután a nyíregyházi tanárképző főiskolára jelentkezett matematika-technika szakra.

Márczi Tamás

Negyvennyolc éve került a Vízügyi Igazgatóság jóvoltából községünkbe Márczi Tamás. Ő azon emberekhez tartozik, akiknek mindig van egy jó szava a másiknak, s ha kell kérés nélkül, segít társain.

Máté András

A mostani riportom előkészületei semmiben nem különböztek az eddigiektől. Előzetesen időpontot egyeztettem és felkészültem néhány kérdéssel, melyek talán érdekelhetik olvasóinkat. Bele is estem alaposan abba a csapdába, amelybe gondolom már Önök közül is oly sokan beleestek. Nevezetesen azt gondoltam, hogy mivel nap, mint nap találkozom Máté Andrással, tehát tudom milyen ember. Nos ez hatalmas tévedés. Addig amíg nem ülünk le beszélgetni valakivel, illetve nem ismerjük meg, felelőtlenség személyiségét megítélni, vagy valamilyen skatulyába besorolni.

Mészáros Csaba

Még hogy sporthorgász!!! Hogyan legyen a horgászatot sportszerűen űzni. Mi ebben a nagy kunszt? Bedobja az ember a csalit a horgon, aztán veszi ki a nagyobbnál-nagyobb halakat a vízből, amiből majd finom halászlevet rottyantunk.

Ugye-ugye, milyen sokan gondolkozunk így, s valljuk be őszintén fogalmunk nincs róla, hogy a horgászatot is lehet mesteri, sőt művészi szinten űzni. Persze nekem már könnyű ezt mondani, hiszen láttam Mészáros Csabát horgászni, sőt egy kicsit be is avatott a halfogás titkaiba.

Munkácsy Mihály

Esőfelhők borították Nyíregyháza egét azon az estén, amikor találkoztunk. Mindig elrontja a kedvem a borús égbolt és úgy általában minden ember arca szomorúbbá válik. A környezet elveszti színes mivoltát és minden szürkévé és egyhangúvá változik.

Nagy Lajos

1963.09.06-án született Kemecsén. Édesanyja Vattai  Jolán, édesapja Nagy Lajos. Apja a berceli téglagyár igazgatója volt, majd ennek megszűnésével a nyíregyházi vasipari üzemnél helyezkedett el s innen ment nyugdíjba. Anyja paszabi származású, ő is a téglagyárban dolgozott, ma már nyugdíjas. Van egy nővére, egy évvel idősebb nála, ő Gávavencsellőn lakik. Általános iskolai tanulmányit Tiszabercelen végezte.

Natkó László

2001-ben éppen 75 éve, hogy községünkben megalakult az önkéntes tűzoltószövetség. Az elmúlt évek során nagyon sokat fejlődtek, rengeteg problémával küszködtek és persze nagyszerű sikereket értek el. Ezen apropó kapcsán beszélgettem a Tiszaberceli Önkéntes Tűzoltószövetség parancsnokával, Natkó László-val.

- Hogyan került kapcsolatba a szövetséggel?

Orosz Balázs

Már a lakásba lépve feltűnt, hogy ez ezermesterrel van dolgom. A lépcsőfeljáró korlátja a szobában a televízió-állvány mind-mind ügyes kezek munkáját dicséri. És akkor még számtalan olyan dolgot nem is említettem, amire Balázs bácsi méltán büszke lehetne. Persze ahhoz, hogy valaki ilyen művészi szinten űzze az ezermester szakmát rengeteg tanulásra és gyakorlásra van szükség.

- Balázs bácsi -. vagy ahogy közismertebb néven nevezik Balu-bá hogyan vált ezermesterré?

Petró Béla

Mindig nagy megtiszteltetés számomra, ha egy olyan személlyel van lehetőségem riportot készíteni, aki gyermekkorom egyik kiemelkedő példaképe. Ezen kevesek közé tartozik Pertó Béla tanár úr is. Sohasem fogom elfelejteni az első párbeszédünket, amikor is hátulgombolós tinédzser koromban éppen egy repülőmodell szárnypróbálgatásait csodáltam tátott szájjal. Tudatlan lévén a leghozzáértőbbnek látszó - természetesen a tanár urat - meg is kérdeztem: Tessék mondani, mivel megy ez a repülő? A válasz mosolyogva érkezett: -Mivel, mivel! Hát Petróval

Sánta Mihály

Nyíregyházáról hazatérve abban a megtiszteltetésben esett részem, hogy ennek a rovatnak a vezetését elődömtől, Berencsi Csabától, személyes okokra hivatkozva átvegyem.

Első riportalanyom nevét hallva hihetetlen öröm fogott el, hiszen nemcsak ismert személyiség, hanem a rokonom is. Beszélgetésünk alatt tudatosult bennem, mennyi mindent nem tudunk róla, pedig itt él közöttünk s községünk számára egy igen fontos szervezet mozgatórugója.

Stefán János

Ki mondhatja el magáról, hogy olyan szellemi frissességgel rendelkezik még 85 évesen is, mint községünk szülötte, Stefán János. Évre, hónapra, napra pontosan visszaemlékezve, gondolatait összeszedve fogadott, s itt a bevezető sorokban említeném meg köszönetét a Polgármesteri Hivatal felé, hogy gondoltak rá.

Stefánkó Mihályné

Spisák Mária néven Tiszabercelen látta meg a napvilágot. Szülei földművesek voltak. Az általános iskolai padjait szülőfalujában koptatta, majd a Kölcsey Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel mindig szeretett a gyerekekkel foglalkozni, nem volt kétséges, hogy a tanári pálya mellett fog dönteni.

Száraz Lászlóné

Sokat töprengtem azon, hogy mostani cikkünk a Községünk szülötte ..., vagy a Bemutatkozik ..., című rovatba kerüljön-e. Salamoni döntést hozván úgy határoztam, hogy rovatunk címe: Bemutatkozik községünk szülötte Száraz Lászlóné a Bessenyei György Általános Iskola és Óvoda igazgatóhelyettese.

Szopkó József

Nagyon szakállas vicc, de azért elmesélem:

- Két atyafi beszélget. Azt mondja az egyikük:
- Tudod komám, én mindig gyógyszerész szerettem volna lenni!
- Na és mi történt?
- Sajnos nekem csak a gyógyszerem van.

Félretéve minden viccet, riportalanyom egy valódi gyógyszerész, mégpedig Tiszabercel patikusa: Szopkó József

Tarjányi Miklós

1955.május 5-én hajnali 5 óra tájban látta meg a napvilágot Tiszabercelen Tarjányi Miklós. Édesanyja Váradi Margit, édesapja Tarjányi Miklós. Szülei földműveléssel foglalkoztak, majd édesapja a Téglagyárban később a Termelőszövetkezetben helyezkedett el. Négyen vannak testvérek: István, Ferenc és Zoltán, közülük ő a legidősebb.
Általános iskolai tanulmányait községünkben végezte. 14 évesen, 1969-ben Budapestre került a gépipari szakközépiskolába, ahol a technikusi minősítői, majd az energiagazdálkodási vizsgát is sikeresen letette.

Tarjányiné Dr.Jedlicska Ilona

Úgy gondolom, egy közismert emberrel riportot készíteni mindig hálás feladat. Bár sok nehézséget rejt magában, hiszen egy mindenki által jól ismert emberről nehéz új és érdekes dolgokat megtudni. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor az egészségügyi intézmények új vezetőjével Tarjányiné Dr.Jedlicska Ilonával beszélgettem.

Azt hiszem a doktornőtől ismertebb ember nem sok van községünkben, mégis sok érdekességet tudtam meg róla. 1947. augusztus 17-én született Edelényben. Édesanyja Rákos Zsuzsanna édesapja Jedlicska László.

Torma József

Mostanában egyre többször észreveszem magamon, hogy egy-egy fárasztó nap, hosszabb utazás után szinte már alig várom, hogy Tiszabercelre hazaérjek. Alighogy meglátom a helységtáblát valahogy automatikusan lekapcsol a napi gondokról az agyam és sikerül mindig valahogy lazítani. Egyre inkább úgy érzem rohanó világunknak egy kis oázisa ez a falu. Egyesek az mondják: Csabikám, kezdesz öregedni! Pedig egyáltalán nem erről van szó, holott tényleg öregszem. Egyszerűen csak jó és megnyugtató ez a csendes kis falusi élet.

Újhelyi Pál

Most, hogy egyre közelebb vagyunk a foci világbajnoksághoz (a háziasszonyok legnagyobb örömére;!) gondolom nem meglepő, hogy Tiszabercel futballtörténetének egyik legkiemelkedőbb alakjával találkozhatunk a Berceli Napló eme rovatában. A negyven-ötven évesek korosztályában aligha van aki az előbbi kijelentésem cáfolná, de a fiatalabb korosztályokban is ismerősek a szinte már legendás szabadrúgásairól elhíresült Újhelyi Pál pályán történt megmozdulásai. Én azonban - mint mindig most is kutattam egy kicsit a pályán kívüli életének bugyraiban.

Varga Antal

A Berceli Naplónál töltött éveim eddigi legnehezebben megszülető cikke a mostani. Soha ennyit még nem izzadtam meg a kezdéssel, vagy akár magával a mondanivalóval. Gondolom, aki ismeri Varga Antalt, annak érthető mi is a problémám. Rendkívül magával ragadó az előadásmódja, sokszínű és roppant tanulságos az életútja. Mintegy kétórai beszélgetés után is úgy éreztem, hogy amit eddig hallottam az még mindig kevés, kevés Aztán meg nem tudtam honnan is kezdjem az egészet leírni. Akárhogy is néztem nem volt soha kerek az egész.

Varga Lajos

Ezen alkalommal én szeretném megköszönni itt a bevezető sorokban Varga Lajosnak és kedves családjának a lehetőséget a riport elkészítéséhez és a megtiszteltetést, hogy kedvenc szenvedélyemnek, a motorozásnak is örvendhettem.

Zsíros Antalné

Egy életutat be lehet mutatni évszámokkal, adatokkal, felsorolva a legfontosabb állomásokat de, ha az embert keressük, az évszámok, események mögé kell tekintenünk. Ha Zsíros Antalné Németh Ilona életútját akarjuk felidézni, vissza kell mennünk az időben több, mint hat évtizedet. Vissza kell mennünk Nagyhalász Mága-sorra, ahol egy több generációs szerető családba születik. Nagyszülők, szülők, testvérek összetartó közegéből kerül a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumba, majd a Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe.