Negyven. Se több se kevesebb.

Szavak, hangfoszlányok egy nemrég volt eseményről

Már megint emlegette: megszervezzük? Jó, majd ha kerek évforduló lesz! Most lesz. Megszervezzük? Hát persze! Mikor? Hol? Jó, legyen az iskolában! Megvannak a címek? Nem hagyunk ki senkit? Ja, hogy kell egy szervezőbizottság?

Akkor te ezt intézed, én azt, elküldted mindenkinek. Telefon Amerikából: Jövök. Már alig várom. Tudod, harminc éve nem voltam otthon. Mit főzzünk? Jó lesz üstben? Hát persze! Zene kell? Hát hogyne! Sütünk sütitit: én is kettőt, te is, te is. Szép a terítés? Egy vonalba a székeket! Anyu szólt, ad pünkösdi rózsát a vázába. Mi az, hogy megyei tűzoltóverseny és „ott kell lennem”. E volt előbb! Jó, itthon leszek, mire kell! Igen lesz ajándék. Emléklap, újság, naptár, képeslap. Elég sós, elég ízletes? Te jó ég, mindjárt két óra, még haza kell mennem átöltözni.

Ide kell jönni? Ugye, te … Pisti vagy? Majdnem, én az Imi vagyok. Te voltál a nádszál kisasszony? Hogy már van két unokád? Gyerekek, én annyira boldog vagyok! Én hetek óta erre várok! Hogy mondtad, hol is laksz? Na, erre inni kell! Nekem is fáj a hátam, a lábam, és tudod, ezek a plusz- kilók!

Hogy is volt amikor órán szakfelügyelő volt és a G. ahogy kinyitotta a táskáját kirepült a veréb? Hogy féltünk T-től, és az ő körmöseitől? És amikor órán D. a szerelmeslevelet küldte J-nek! És a szegény osztályfőnök! Negyvenhatan voltunk, mégsem volt velünk annyi baj, mint most feleannyi gyerekkel!

Négyen sajnos már nem jöhettek el. Köszönetek, hálás szavak.

„ Tudjátok én évek óta nem voltam sehol.” „ Évek óta nem táncoltam.” „ hetek óta tervezgetem, hogy lesz, mint lesz.” Aláírások. Te még nem, én már aláírtam. „ Ezért érdemes volt átrepülni az óceánt!”

Meghatódottság. Könnyek. Mosolyok. Egy kis politika.( Egy kis Gyurcsány, egy kis Orbán.).Mindenki egyszerre beszélne mindenkivel. Rövid, tőmondatos életutak. Tanulás, család, munka. Örömök, tragédiák. Becsületes életutak. Most az öröm percei, órái. A találkozás, a viszontlátás öröme. Egy kis önfelest tánc, sok-sok ígéret, hogy legközelebb is. Mikor is? Öt év múlva? Tíz év múlva?

Menni kell. Jó volt veletek, köszönet mindenkinek. Fáradt elégedettség. Talán nem volt hiábavaló a munka. Másnap: Takarítás, vélemények, még egy sör. Jó volt? Jó volt!...

Töredékek, szavak, gondolatok egy 40 éves osztálytalálkozóról, amely 2005. június 4-én volt a tiszaberceli általános iskola 1965-ben végzett tanulói részvételével.

Ami maradt: egy közös fénykép, s még valami, amit elrejtünk jól a szívünk mélyére.

A találkozón részt vettek:

Kurucz Istvánné Hegedűs Julianna
Horváth Mária
Csotka Erzsébet
Száraz Lászlóné Hullár Margit
Humicsló Józsefné Bodnár Erzsébet
Molnár Andrásné Kiss Veronika
Koleszár Gyuláné Andrikó Katalin
Ács Mihályné Vass Lilla
Broda Andrásné Ribár Katalin
Harsányi Simonné Molnár Veronika
Vargáné Varga Éva
Barna Andrásné Ocsenás Anna
Hegedűs Józsefné
Pongrácz Istvánné Németh Veronika
Berencsi Mihályné Kató Piroska
Munkácsi Mihály
Szűcs Lajos
Plósz András
Vajóczki Sándor
Hullár Gusztáv
Séra Zoltán
Kovács István
Vass István
Humicsló András
Hajnal András
Kovács Imre
Angyal János.