Településtörténet


Tiszabercel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Rétköz nyugati részében található. Észak felől Sárospatak külterülete, keletről Paszab, délről Buj, nyugatról Gáva határolja.

A település maga a Tisza bal partján található, de határát majdnem pontosan kettévágja a folyó.

Területe 3.138 kh, a földek minősége iszapos, illetve fekete homok.

A bal parti rész jellegzetesen felső tiszai: agyag és vályogtalaj. A lakosság száma jelenleg 2090 fő, az emberek többsége mezőgazdálkodással foglalkozik.

A gazdálkodás középpontjában a búza, kukorica, napraforgó és a szálastakarmányok termelése áll, az állattartás középpontjában a szarvasmarha, sertés és baromfi.

A település neve: törzs illetve népnévi eredetű falunév. A neves kutató,      Győrffy György véleménye szerint a duktátusi területen (Nógrád, Szabolcs) idegen nyelven neveztek \" Bercelnek \" egy bolgár néptöredéket amely a magyarsághoz csatlakozott.

A Tisza előtag földrajzi nevére utal. Mai nevét az 1898. évben hozott IV.t.c.2§-a alapján kapta. 1335-ben a Bogát - Radvány nemzettségből származó izsépiek birtokába került.

A XIV. sz. utolsó harmadában az Olasz család és az Izsépi utódok osztoztak Bercelen. 1371-ben kettő is van belőle: Egyházas Bercel és István fia Bercel.

Az Olasz család nevét nevezték Egyházas Bercelnek, az Izsépi-részt István fia Bercelnek.

1371-ben Báthory László pert indított, hogy megszerezze Olasz Jakab bírtokait. A per vége az lett, hogy az országbíró Olasz Jakab és felesége kezében hagyta a bírtokokat. Olasz Jakab megváltoztatta nevét a Berczeli vezetéknevet vette fel.

1416-ban Zsigmond király közreműködésével Bulyi Lőrincz, Berczeli Jakab gyerekeinek Miklósnak, Györgynek és Erzsébetnek adományozta Berczelt és Jánostelket.

1488-ban Berczeli Pál kezébe került Egyházas Berczel. Berczel történetében a Bessenyeiek is rendkívül fontos szerepet játszottak. A Bessenyei család a XIII. századi szlovák nemzettségből kiváló egyik ősi ág, amely 1322-ben megszerezte a heves megyei Bessenyőt. Ennek a nemzettségnek a sarja Márk akitől a Bessenyei család származik, ősi fészkük (Nagy)Bessenyő volt.

Bessenyei család házasodás útján került a Felső-Tisza vidékére, így Berczelre is a XV-XVI. sz. fordulóján amikor <i>Bessenyei György</i> feleségül vette Berczeli Helénát (1502). Heléna egyetlen testvérének Jánosnak két leánygyermeke született, Orsolya és Kata s ezzel a Berczeli nevet viselő családnak magva megszakadt.

Nem tudjuk, hogy a Bessenyei család mikor helyezte át rezidenciáját Bercelre.

A Bessenyei család tagjai közül az egyik kiemelkedő személyiség Berczel történetében Bessenyei György (1747-1811).Ifjú korában Mária Terézia testőrségében szolgált. Költő és egy új művelődési korszak a felvilágosodás megteremtője volt.

1773-ban megválik a testőrségtől és a Magyar Református Egyház követe lesz Bécsben.1779-ben áttért a katolikus hitre. A királynő jutalmazásképpen kinevezte címzetes kormányőrnek. Mária Terézia halála után Bessenyei György hazatért berczeli birtokára. 1787-ben végleg Puszta-Kovácsiba költözik. Itt élt és gazdálkodott élete végéig.

Tiszabercel társadalomszerkezete renkívül színes skálát mutat. A XVIII. XIX. sz. fordulóján a nemesség számaránya rendkívül nagy volt. A legnagyobb földesúr a jászói konvent volt 22 jobbággyal és zsellérrel, mellette több jobbágytartó köznemes, s még ezeken kívül jó néhány jobbágytalan kisnemes is gazdálkodott.

A XX. század elején a falu magyarnak számított. Származásukat tekintve azonban csak a régi gazdákat nevezhetjük magyaroknak, ők elkülönültek a többiektől, akik sváb, tót és ruszén jövevények voltak.

Nagygazdáknak volt tekintve: Okolicsányi Lajos, Orosz Endre, Déry Pál. A svábok házasodás útján kerültek be a faluba, de már beszélték a nyelvünket.

A tótok (Iváncza, Csicsvári, Andrikó, Hullár, Ocsenás) mezei munkásként, drótostótként, vagy a Tisza-gát építésére jöttek. A ruszinok (Humicsku) \" szálas tót \"-ként jöttek.

A neve és hite elárulta, hogy ki milyen származású. A magyarok Farkas, Vass, Görömbey, Hegedűs, Varga, Szűcs, Bodnár, Liszkay, Gönczi, Kövér, Zsíros, Fekete, Bíró vagy hasonló nevűek voltak, s egytől egyig reformátusok voltak.

A tót és sváb származásúak római katolikusok voltak, a ruszinok pedig görög katolikusok. A római katolikusokat tótoknak, a görög katolikusokat pedig oroszoknak nevezte a falu népe.

Voltak zsidók is a faluban akik többnyire kereskedők voltak.A lakosság túlnyomó többsége azonban református volt.

A 140-150 cigány a falun kívüli vályogvető gödör melletti ( ma a bányató melletti rész ) \" putrikban \" lakott.

A legműveltebb ember a faluban a pap, a jegyző, a tanító volt és ezek családtagjai. A legmagasabban iskolázott ember a pap volt.<br>

Az iparosok is az \" intelligenciához \" közelítőnek, vagy tartozónak számítottak. A segédjegyzők, írnokok azonban iskolákból kimaradtak vagy kicsapottak voltak.

A földek a faluban állandóan aprózódtak. Akiknek már két holdas földjei voltak, az \" jó gazdának számított. Voltak olyan családok is akiknek a földjükön 3 sor krumpli fért el hosszában.

Háromnyomásos gazdálkodás folyt a három nagy dűlőben. A földművelésen kívül marhatenyésztésből éltek a lakosok. Szabad legeltetés volt. Gulyás őrizte a marhákat. Ló kevés, sertés és juh sok volt.

A halászat engedélyezve volt, de általában a szegények és a lusták halásztak. Iparosok is éltek a faluban.3 zsidó iparos volt valamint egy egy géplakatos,  két kovács, egy kerékgyártó, egy szabó, egy ács, egy borbély és két hentes.

A Tisza szabályozásának következtében gátakat építettek így csökkent az árvízveszély. Lecsapolták a mocsarakat. 1860-70 között megépítették a Belfő csatornát Bezdédtől Tiszabercelig és hozzá a 22 mellékcsatornát. 1879-1882 között megépítették a Lónyay - övcsatornát.

Megyénk legrégebbi közüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli.A zsilipek és a szivattyútelepek feladata a belvízek elvezetése volt. 1983 - ban a szivattyútelepet műemlékké nyilvánították.

Másik nevezeteség volt Tiszabercelen a Téglagyár épülete,melyet a 80-as évek végén leromboltak, csak a kémény maradt épségben.A 90-es évek végén azonban ezt is lerombolták.Sok családnak nyújtott biztos megélhetést a gyár, amíg üzemelt.

A szájhagyomány útján terjed, hogy Bercel 7 dombra épült, ugyanúgy mint Róma. Ezek a következők: Sárga - domb, Templom - domb, Rácz - domb, Rigó - part, Szőlős - domb, Boronkay - domb és a Bessenyei - domb. Bizonyos ásatások során kiderült az is, hogy már a kőkorszak idején is laktak itt emberek valamint a réz bronz és vaskorszak idejében már fejlett emberi kultúra volt itt.

Az oktatás a Bessenyei emlékházban kialakított tanteremben zajlott. Az elemi iskola 6 osztály volt s a gyerekek délután is jártak iskolába.A mai általános iskola 80-as évek eljén épült.

A kultúrát a faluban a vallásos esték jelentették. Falukönyvtár is működött a községházán de, népszerűsége nem volt nagy.

Karácsonykor és húsvétkor népszínműveket adtak elő. Szórakozási lehetőség a bál volt, majd később az 1949-ben épült mozi. Ez a rendezvény mindig más háznál volt.

Azóta már jelentős változások mentek végbe. Változatos rendezvények, kulturális események színesítik a község lakóinak életét. Évek óta rendszeresen megrendezik például a Bessenyei Nyelvész Versenyt és a Bessenyei - emlékestet, a község híres szülötte Bessenyei György tiszteletére.

A május elsejei majális, valamint a május első hétvégéjén megrendezésre kerülő mezőgazdasági kiállítás és vásár szintén fontos esemény. Ugyanakkor nagy népszerűségnek örvend a Pünkösdi lovasnap, melyet harmadik alkalommal rendeztek meg. Ezen a napon a változatos programok mellett egy régi népszokást is felelevenítenek: a pünkösdi király választást.

Szintén harmadik alkalommal rendezték meg az idén augusztus második hétvégéjén az Országos Halászléfőző-versenyt melyet a gátszínházi nap előzött meg.

Minden évben decemberben kerül megrendezésre a Sportbarátok napja. Ezek a rendezvények, események bizonyítják, hogy mennyit fejlődött a község szellemi és kultúrális élete az utóbbi években.

De az infrastruktúrális fejlődés is jelentős volt. A szennyvíz hálózat kiépítése, a telefon és a gáz bevezetése nagy nagy mértékben megkönnyítette a lakosság életét.

Egy új egészségházzal, könyvtárral és öregek otthonával gazdagodott a község, valamint kibővítették az általános iskolát is és az utak rendbetétele is megtörtént.

A helyi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy Tiszabercel minnél magasabb színvonalra emelkedjen.

1999-ben megalakult a Barátok Tiszabercelért Egyesület, mely szintén nagy mértékben hozzájárult a község felemelkedéséhez. Az egyesület egyik alpító tagjától Garainé Nagy Évától kapta Tiszabercel a községi zászlót melyen a címer található.



max maillots max maillot air jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet golden goose outlet pandora pas cher pandora pas cher pandora pas cher pandora pas cher pandora pas cher pandora pas cher pandora outlet pandora outlet pandora outlet pandora outlet pandora outlet pandora outlet woolrich outlet