Településtörténet


Tiszabercel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Rétköz nyugati részében található. Észak felől Sárospatak külterülete, keletről Paszab, délről Buj, nyugatról Gáva határolja.

A település maga a Tisza bal partján található, de határát majdnem pontosan kettévágja a folyó.

Területe 3.138 kh, a földek minősége iszapos, illetve fekete homok.

A bal parti rész jellegzetesen felső tiszai: agyag és vályogtalaj. A lakosság száma jelenleg 2090 fő, az emberek többsége mezőgazdálkodással foglalkozik.

A gazdálkodás középpontjában a búza, kukorica, napraforgó és a szálastakarmányok termelése áll, az állattartás középpontjában a szarvasmarha, sertés és baromfi.

A település neve: törzs illetve népnévi eredetű falunév. A neves kutató,      Győrffy György véleménye szerint a duktátusi területen (Nógrád, Szabolcs) idegen nyelven neveztek \" Bercelnek \" egy bolgár néptöredéket amely a magyarsághoz csatlakozott.

A Tisza előtag földrajzi nevére utal. Mai nevét az 1898. évben hozott IV.t.c.2§-a alapján kapta. 1335-ben a Bogát - Radvány nemzettségből származó izsépiek birtokába került.

A XIV. sz. utolsó harmadában az Olasz család és az Izsépi utódok osztoztak Bercelen. 1371-ben kettő is van belőle: Egyházas Bercel és István fia Bercel.

Az Olasz család nevét nevezték Egyházas Bercelnek, az Izsépi-részt István fia Bercelnek.

1371-ben Báthory László pert indított, hogy megszerezze Olasz Jakab bírtokait. A per vége az lett, hogy az országbíró Olasz Jakab és felesége kezében hagyta a bírtokokat. Olasz Jakab megváltoztatta nevét a Berczeli vezetéknevet vette fel.

1416-ban Zsigmond király közreműködésével Bulyi Lőrincz, Berczeli Jakab gyerekeinek Miklósnak, Györgynek és Erzsébetnek adományozta Berczelt és Jánostelket.

1488-ban Berczeli Pál kezébe került Egyházas Berczel. Berczel történetében a Bessenyeiek is rendkívül fontos szerepet játszottak. A Bessenyei család a XIII. századi szlovák nemzettségből kiváló egyik ősi ág, amely 1322-ben megszerezte a heves megyei Bessenyőt. Ennek a nemzettségnek a sarja Márk akitől a Bessenyei család származik, ősi fészkük (Nagy)Bessenyő volt.

Bessenyei család házasodás útján került a Felső-Tisza vidékére, így Berczelre is a XV-XVI. sz. fordulóján amikor <i>Bessenyei György</i> feleségül vette Berczeli Helénát (1502). Heléna egyetlen testvérének Jánosnak két leánygyermeke született, Orsolya és Kata s ezzel a Berczeli nevet viselő családnak magva megszakadt.

Nem tudjuk, hogy a Bessenyei család mikor helyezte át rezidenciáját Bercelre.

A Bessenyei család tagjai közül az egyik kiemelkedő személyiség Berczel történetében Bessenyei György (1747-1811).Ifjú korában Mária Terézia testőrségében szolgált. Költő és egy új művelődési korszak a felvilágosodás megteremtője volt.

1773-ban megválik a testőrségtől és a Magyar Református Egyház követe lesz Bécsben.1779-ben áttért a katolikus hitre. A királynő jutalmazásképpen kinevezte címzetes kormányőrnek. Mária Terézia halála után Bessenyei György hazatért berczeli birtokára. 1787-ben végleg Puszta-Kovácsiba költözik. Itt élt és gazdálkodott élete végéig.

Tiszabercel társadalomszerkezete renkívül színes skálát mutat. A XVIII. XIX. sz. fordulóján a nemesség számaránya rendkívül nagy volt. A legnagyobb földesúr a jászói konvent volt 22 jobbággyal és zsellérrel, mellette több jobbágytartó köznemes, s még ezeken kívül jó néhány jobbágytalan kisnemes is gazdálkodott.

A XX. század elején a falu magyarnak számított. Származásukat tekintve azonban csak a régi gazdákat nevezhetjük magyaroknak, ők elkülönültek a többiektől, akik sváb, tót és ruszén jövevények voltak.

Nagygazdáknak volt tekintve: Okolicsányi Lajos, Orosz Endre, Déry Pál. A svábok házasodás útján kerültek be a faluba, de már beszélték a nyelvünket.

A tótok (Iváncza, Csicsvári, Andrikó, Hullár, Ocsenás) mezei munkásként, drótostótként, vagy a Tisza-gát építésére jöttek. A ruszinok (Humicsku) \" szálas tót \"-ként jöttek.

A neve és hite elárulta, hogy ki milyen származású. A magyarok Farkas, Vass, Görömbey, Hegedűs, Varga, Szűcs, Bodnár, Liszkay, Gönczi, Kövér, Zsíros, Fekete, Bíró vagy hasonló nevűek voltak, s egytől egyig reformátusok voltak.

A tót és sváb származásúak római katolikusok voltak, a ruszinok pedig görög katolikusok. A római katolikusokat tótoknak, a görög katolikusokat pedig oroszoknak nevezte a falu népe.

Voltak zsidók is a faluban akik többnyire kereskedők voltak.A lakosság túlnyomó többsége azonban református volt.

A 140-150 cigány a falun kívüli vályogvető gödör melletti ( ma a bányató melletti rész ) \" putrikban \" lakott.

A legműveltebb ember a faluban a pap, a jegyző, a tanító volt és ezek családtagjai. A legmagasabban iskolázott ember a pap volt.<br>

Az iparosok is az \" intelligenciához \" közelítőnek, vagy tartozónak számítottak. A segédjegyzők, írnokok azonban iskolákból kimaradtak vagy kicsapottak voltak.

A földek a faluban állandóan aprózódtak. Akiknek már két holdas földjei voltak, az \" jó gazdának számított. Voltak olyan családok is akiknek a földjükön 3 sor krumpli fért el hosszában.

Háromnyomásos gazdálkodás folyt a három nagy dűlőben. A földművelésen kívül marhatenyésztésből éltek a lakosok. Szabad legeltetés volt. Gulyás őrizte a marhákat. Ló kevés, sertés és juh sok volt.

A halászat engedélyezve volt, de általában a szegények és a lusták halásztak. Iparosok is éltek a faluban.3 zsidó iparos volt valamint egy egy géplakatos,  két kovács, egy kerékgyártó, egy szabó, egy ács, egy borbély és két hentes.

A Tisza szabályozásának következtében gátakat építettek így csökkent az árvízveszély. Lecsapolták a mocsarakat. 1860-70 között megépítették a Belfő csatornát Bezdédtől Tiszabercelig és hozzá a 22 mellékcsatornát. 1879-1882 között megépítették a Lónyay - övcsatornát.

Megyénk legrégebbi közüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli.A zsilipek és a szivattyútelepek feladata a belvízek elvezetése volt. 1983 - ban a szivattyútelepet műemlékké nyilvánították.

Másik nevezeteség volt Tiszabercelen a Téglagyár épülete,melyet a 80-as évek végén leromboltak, csak a kémény maradt épségben.A 90-es évek végén azonban ezt is lerombolták.Sok családnak nyújtott biztos megélhetést a gyár, amíg üzemelt.

A szájhagyomány útján terjed, hogy Bercel 7 dombra épült, ugyanúgy mint Róma. Ezek a következők: Sárga - domb, Templom - domb, Rácz - domb, Rigó - part, Szőlős - domb, Boronkay - domb és a Bessenyei - domb. Bizonyos ásatások során kiderült az is, hogy már a kőkorszak idején is laktak itt emberek valamint a réz bronz és vaskorszak idejében már fejlett emberi kultúra volt itt.

Az oktatás a Bessenyei emlékházban kialakított tanteremben zajlott. Az elemi iskola 6 osztály volt s a gyerekek délután is jártak iskolába.A mai általános iskola 80-as évek eljén épült.

A kultúrát a faluban a vallásos esték jelentették. Falukönyvtár is működött a községházán de, népszerűsége nem volt nagy.

Karácsonykor és húsvétkor népszínműveket adtak elő. Szórakozási lehetőség a bál volt, majd később az 1949-ben épült mozi. Ez a rendezvény mindig más háznál volt.

Azóta már jelentős változások mentek végbe. Változatos rendezvények, kulturális események színesítik a község lakóinak életét. Évek óta rendszeresen megrendezik például a Bessenyei Nyelvész Versenyt és a Bessenyei - emlékestet, a község híres szülötte Bessenyei György tiszteletére.

A május elsejei majális, valamint a május első hétvégéjén megrendezésre kerülő mezőgazdasági kiállítás és vásár szintén fontos esemény. Ugyanakkor nagy népszerűségnek örvend a Pünkösdi lovasnap, melyet harmadik alkalommal rendeztek meg. Ezen a napon a változatos programok mellett egy régi népszokást is felelevenítenek: a pünkösdi király választást.

Szintén harmadik alkalommal rendezték meg az idén augusztus második hétvégéjén az Országos Halászléfőző-versenyt melyet a gátszínházi nap előzött meg.

Minden évben decemberben kerül megrendezésre a Sportbarátok napja. Ezek a rendezvények, események bizonyítják, hogy mennyit fejlődött a község szellemi és kultúrális élete az utóbbi években.

De az infrastruktúrális fejlődés is jelentős volt. A szennyvíz hálózat kiépítése, a telefon és a gáz bevezetése nagy nagy mértékben megkönnyítette a lakosság életét.

Egy új egészségházzal, könyvtárral és öregek otthonával gazdagodott a község, valamint kibővítették az általános iskolát is és az utak rendbetétele is megtörtént.

A helyi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy Tiszabercel minnél magasabb színvonalra emelkedjen.

1999-ben megalakult a Barátok Tiszabercelért Egyesület, mely szintén nagy mértékben hozzájárult a község felemelkedéséhez. Az egyesület egyik alpító tagjától Garainé Nagy Évától kapta Tiszabercel a községi zászlót melyen a címer található.