Ugyan Csabikám, miért pont rám lennének kíváncsiak. Nem is tudom, hogyan juthattam eszedbe! - mondta Erzsike néni, amikor próbáltam rábeszélni, hogy szerepeljen a rovatunkban. Sokáig kellett győzködnöm, de igaz vonakodva beleegyezett.
- Tudod, nem sok újat mondhatok magamról, - kezdi a beszélgetést, miközben helyet foglal mellettem a teraszon - hiszen Tiszabercelen élek 1949-től, mióta megszülettem, így mindenki ismer a faluban és én is mindenkit ismerek. Az általános iskolát természetesen itt Bercelen végeztem, majd az ibrányi gimnáziumban szereztem meg az érettségi bizonyítványt. Érettségi után egy könyvelői vizsgát tettem és 1974-től dolgozom a takarékszövetkezetnél. A szövetkezet 1982-ig gávavencsellői, majd ibrányi tulajdonba került. Éppen 25 éve, hogy ennél a pénzintézetnél dolgozom. 1966-ban mentem férjhez, házasságunkból két gyermekünk született: Zsuzsa és Tamás. Mindennapjaim munkával telnek. Napközben a takarékszövetkezetben dolgozom, aztán persze a falu többi lakosához hasonlóan gazdálkodással is foglalkozunk. A szántóföldön növényeket termesztünk, itthon pedig állatokat nevelünk. Egy pillanatra itt befejezi a beszélgetés, mert közben édesanyja érkezett meg. Kíváncsi volt, hogy van a kislánya. Három-négy mondat után miután meggyőződtek egymás egészségéről, már búcsúzkodnak is.
- Látod Csabikám folytatja mosolyogva a társalgást hiába dolgozom a falu központjában, édesanyámtól hamarabb tudomást szerzek a körülöttünk zajló eseményekről.
Na, de visszatérve a hétköznapokhoz, ha csak időm engedi és miért ne engedné , nagyon szeretek főzni. Van is hála Istennek kinek, hiszem Tomi fiam nagyon szereti a hasát, és jó étvágya van. Lányom, Zsuzsa most ment nem is régen férjhez. Ők is Tiszabercelen élnek, a férjével, és a balsai általános iskolában tanít.
Tavaly sajnos nagy tragédia ért bennünket. Júliusban váratlanul meghalt a férjem. Istenbe vetett hitünknek igazi próbatétele volt ez. Nagyon nehezen tudom ez még most is feldolgozni. Mégis mondhatom, hogy meg vagyok elégedve a sorsommal, hiszen igazi boldog életem van. Férjemmel, Tamással megtaláltuk a boldogságot a két gyermekünkben. Most is ők segítenek nekem abban, hogy elviseljem a rám mért próbatételeket és az életet továbbra is szépnek láthassam.
- Köszönöm a beszélgetést és kívánom Erzsike néninek, hogy még sok-sok éve teljen el boldogságban!