A kéménytűz nem újkeletű dolog, több száz évvel ezelőtt is problémákat, jelentős tűzesetek keletkezése vezethető vissza rá. Kéménytűz leginkább a szilárd tüzelést használó háztartásokban jelentkezik, ugyanis itt a tökéletlen égést követően jelentősebb az égéstermékek jelenléte, mint gáz fűtés esetén. Az említett égéstermék a kémény belső falára lerakódva folyamatosan szűkíti annak keresztmetszetét, míg nem lángra kap vagy beizzik ez a korom, ilyenkor jelentkezhetnek „szikrát szóró” kémények. Még ettől is nagyobb veszélyt jelent (ami számos esetben már előfordult), hogy a kéményekről a tetőszerkezetre, onnan a teljes lakóházra átterjedhet a tűz, így megsemmisítheti az ott lakók életen át felépített egzisztenciáját.
Szén-monoxid-mérgezés
A szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek - a velük járó anyagi károkkal, személyi sérülésekkel együtt-kis odafigyeléssel és tudatos felkészüléssel megelőzhetőek. A tüzelő-fűtő berendezések, az égéstermék-elvezetők és a nyílászárók beszerelésétől kezdve a mindennapi használatig figyelemmel kell lenni a vonatkozó előírásokra, a szakemberek tanácsaira és a szerelési vagy használati útmutatókban foglaltakra.
A köznyelvben „csendes gyilkosnak” nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a beltérben leggyakrabban előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.
A nyílászárók területén zajló folyamatos technikai fejlődésnek köszönhetően a gyártók egyre jobb szigetelőképességet érnek el. Fontos azonban tudni, hogy a természetes szellőzésre minden lakótérben szükség van. Ezért már a nyílászáró kiválasztásánál figyeljünk a beépített szellőzőkre és rendszeresen gondoskodjunk friss levegőről otthonunkban.
Minden berendezés beszerelését és telepítését bízzuk szakemberre, éljünk a szaktanácsadás lehetőségével egy-egy készülék, vagy rendszer megvásárlása előtt. Az időszakos és kötelező felülvizsgálatok, ellenőrzések elvégzését is bízzuk megfelelő szakképesítéssel rendelkező emberre. Tegyük lehetővé a kéményseprők rendszeres ellenőrzését, és a feltárt hiányosságok megszüntetéséről a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjunk.
A szén-monoxid-mérgezés megelőzésének hatékony kiegészítő eszköze a megfelelően működő érzékelő berendezés. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat.
Baj esetén azonnal hívjuk a segélyhívó központot a 112-es, vagy 105-Ös segélyhívó számon!
Kéménvtűzek és kátrányosodás
Az utóbbi években - visszatérve a hagyományos szén-, fatüzelésre - egyre gyakoribb a visszajelzés a kémények kátrányosodás ára, kéménytüzekre.
Néhány tüzelési tanácsot fogadjanak el jobbító szándékkal!
Ahhoz, hogy tüzet gyújthassunk gyúlékony anyagra, gyulladási hőmérsékletre és oxigénre - továbbiakban levegőre - van szükség.
A tüzelőberendezésben begyújtás után jelen van a tüzelő anyag, melyhez a szükséges levegőt biztosítani kell. Ezt szolgálja a tüzelőberendezésen található alsó ajtó, csappantyú stb., ami az égési levegő bejutását biztosítja.
Gyakorlati tapasztalat az, hogy a gyakori tüzelőanyag pótlás elkerülése miatt a kazán tűzterét - úgy mondva - jól megrakják, a tüzelőanyag begyúlása után a levegőbeáramló-szerkezetet elzárják, mondván ne égjen le hamar, vagy ne fíítse túl a rendszert. Ezzel kezdetét veszi az ún. kátrányosodás.
Ugyanis:
-az égési levegő hiánya miatt az égés nem tökéletes, nincs elegendő levegő, a tüzelőanyag nem tud elégni,
-a füstgáz hőmérséklete nagymértékben csökken, ezáltal a kémény üzemi hőmérséklete is csökken, azaz lehűl, a lehűlt kéményben a lehűlt füstgáz a kémény oldalára lecsapódik, -a tökéletlen égés miatt el nem égett tüzelőanyagból korom és kátrány rakódik le a kéménytest felületére, nagyobb hideg esetén, amikor fokozott fűtést kell alkalmazni nem zárjuk el a levegőnyílást, a nagyobb hőhatástól a füstcső betorkollásánál keletkezett hő miatt a lerakódott kátrány meggyullad, ami tovább égve kéménytüzhöz vezet.
A begyulladt kéményt házilag ne kezdjük el oltani! Minden esetben hívja a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-Ös segélyhívó számon!
Ilyen tüzelési módnál fokozottabb kéményellenőrzés, seprés szükséges.
Ugyanez a jelenség - kátrányosodás - tapasztalható, ha a kéménytest valahol tömítetlen, hézaghibás, lyukas.
A kéményről kívülről hideg levegő jut be, ami a kimenő füstgázt lehűtve ismételten kátrányosodást okoz.
Ugyanez a jelenség következik be, ha a kazán túlméretezett - illetve méretezetlen - a kéményhez és a fűtési rendszerhez viszonyítva. A túl nagy kazán a kis mennyiségű fűtővizet a fűtőanyag tökéletes elégése előtt felmelegíti és ilyenkor az üzemeltető a túlfűtés veszélye miatt értelemszerűen elzárja a kazánt.
Fenti problémák szakszerű fűtéssel, a kazán és a kémény, a fűtött légtér szakszerű megtervezésével, kivitelezésével elkerülhető.
Tanácsok a kéménytüzek megelőzésére:
- Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen.
- Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl, oldószert) tartalmazó levegő van vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!
- Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m3 földgáz, illetve lkg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m3 levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat és azokat hagyja szabadon!
- Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen!
- Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradtolajat!
- Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
- Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
- Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.
- Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék elvezető-csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek.
- Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel! A fíítőeszköz takarításához hívjanak szakembert, a kémény tisztítását pedig tegyék lehetővé a kéményseprők részére.
Amennyiben a kéménytűz, vagy szén-monoxid szivárgás mégis bekövetkezne, az égéstermék elvezető működését azonnal szüneteltetni kell. Az égéstermék elvezető csak akkor használható újból, ha a katasztrófavédelem kéményseprő ipari szerve a kémény műszaki vizsgálatát elvégezte és az erről szóló nyilatkozatban a használatot engedélyezte.
A kéményseprő-ipari szerv a jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül elvégzi. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.
Tanácsok a kazántüzek megelőzésére:
- Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
- Ne a berendezés közelében tároljuk a fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad tölteni.
3.Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk.
- A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.
- A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.
- Nem helyezhetőek el berendezési tárgyak a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében.
- A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.
- A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.
- A gázzal üzemelő tűzhelyet ne használja fűtés céljára (nem biztonságos és mérgező gázok keletkezhetnek).
- Ne próbáljuk házilag magunk, vagy olcsó munkát ígérő „szakember” bevonásával javítani a gázfogyasztó készüléket, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret és jogosultság szükséges.
- A gázfogyasztó-készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani.
2018 január elsejétől már csak a társasházak és a lakószövetkezeti ingatlanok esetében történik ütemterv szerint. Az egylakásos épületek - a családi házak - tulajdonosai és használói a kéményseprőipari szolgáltató munkavégzési menetrendjétől függetlenül, a nekik leginkább megfelelő időpontban számíthatnak a kéményseprő érkezésére, az égéstermék-elvezetőjük felülvizsgálatát tehát ők kezdeményezik. A katasztrófavédelem vagy az önkormányzati közszolgáltató kéményseprője a munkálatokat továbbra is ingyenesen végzi.
A rendszeres időközönként, tűzbiztonsági okból végzett ellenőrző tevékenység gyakorisága nem változik. A szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében ez évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente történik, a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata négyévente esedékes. Az egylakásos ingatlanok tulajdonosai az alkalmazott fűtési rendszerüktől függően évente vagy kétévente kérhetik az ellenőrzés ismétlését.
A műszaki vizsgálat, sormunka és egyéb kéményseprő ipari tevékenység a 1818/9/1 ingyenesen hívható kormányzati vonalon, normál díjszabású telefonszám +36 (70) 645-2946 interneten: http://kemenvsepres.katasztrofavedelem.hu linken, E-mailben, levelét a kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu címre küldve rendelhető meg.
Személyesen: 4300 Nyírbátor, Debreceni u 69. H 8.00-20.00 K-P 8.00-14.00.