A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzésre vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. Közös cél a mezőgazdaság területén keletkező tüzek csökkentése, a gazdálkodókkal való közös együttműködés, a gazdálkodók és a hatóság közös együttműködésének elősegítése.
Tavaly a katasztrófavédelem szakemberei több ezer, aratási munkálatokra felkészített gépet ellenőriztek, hogy azok alkalmasak-e a munkálatokra. Ezt a tudatos megelőzési tevékenységet folytatva, az idén is segítő jobbot nyújtanak a hatósági szakemberek, tűzvédelmi szaktanácsadás során hívják fel az üzemeltetők figyelmét a potenciális veszélyekre.
Aratási munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelmi szaktanácsadás kérhető telefonon a (+36 45) 506-020 telefonszámon, elektronikusan a kisvarda.kir@katved.gov.hu e-mail címen, illetve személyesen ügyfélfogadási időben (H – Cs: 9 – 15 óráig, P: 9 - 12 óráig) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltségén (4600 Kisvárda, Mátyás király u. 109. szám)
Tájékoztatom továbbá a lakosságot, hogy Ajak, Anarcs, Balsa, Benk, Buj, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gávavencsellő, Győröcske, Gyulaháza, Ibrány, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Komoró, Lövőpetri, Mándok, Mezőladány, Nagyhalász, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap, Paszab, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tiszatelek, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk települések közigazgatási területén az első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Címe: 4600 Kisvárda, Mátyás király u. 109. szám
E-mail: kisvarda.kir@katved.gov.hu
Telefonszáma: (+36 45) 506-020
A mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok:
- A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel és
szikracsapóval vagy lapáttal is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. (A fentiekben meghatározott tűzoltó készüléket csak abban az esetben lehet készenlétben tartani, amennyiben az erő- és munkagép, valamint egyéb jármű, nem vesz rész közúti közlekedésben. Amennyiben az erő- és munkagép, valamint egyéb jármű részt vesz közúti közlekedésben, ott a tájékoztató 4. oldalán található 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadóak)
- A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
- Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
- A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
- Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, betakarítással érintett területen és
a rostnövénytároló területén nem végezhető.
- Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles szántással vagy tárcsázással kialakított védősávon kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
- Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
- Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
- A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
- A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen, de legalább naponta meg kell tisztítani.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek tűzvédelmi műszaki ellenőrzése (gépszemle):
- A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban résztvevő erő- és munkagépek, valamint egyéb járművek tűzvédelmi felülvizsgálatának elvégzését, az üzemeltető által létrehozott szemlebizottságnak kell elvégeznie. A szemlebizottságnak javasolt legalább három főből állni. Szemlebizottság tagjainak megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie, ismernie kell a szemlén résztvevő erő- és munkagépek, valamint egyéb járművek működését.
- A szemlebizottság, a szemlén (szemrevételezéssel, működéspróbával) az alábbiakat köteles vizsgálni:
a) az erő-, munkagépen, egyéb járművön készenlétben tartott tűzoltó készülék rögzítettsége, töltetének és tűzoltási teljesítményének megfelelőssége, időszakos karbantartásának elvégzése, szerelvényeinek épsége, nyomásmérő órájának működési zónába mutatása,
b) szikracsapó (helyettesíthető hosszú nyélű fémlapáttal) készenlétben tartása,
c) kipufogó – vezeték és szikratörő megfelelő műszaki állapota, rárakódott éghető anyagtól való megtisztítása,
d) aratógépen és a magasfeszültségű villamos vezeték közelében dolgozó erő-, munkagép egyéb jármű esetén hajlékony földelő vezeték megléte, megfelelőssége,
e) akkumlátor védőburkolata, megfelelőssége, rögzítettsége, akkumlátorsarúk állapota,
f) az erő- és munkagép, egyéb jármű motorikus részének, és elektromos rendszerének általános műszaki állapota,
g) erőátviteli berendezések, ékszíjak műszaki állapota,
h) üzemanyag- olajellátó rendszer műszaki állapota,
i) üzemanyag- olajellátó rendszerből üzemanyag és olajfolyás, csepegés vizsgálata,
j) folyadék tartályok záró sapkáinak megléte, tömítettsége,
k) hidraulikus rendszerrel szerelt erő-, munkagép, egyéb jármű hidraulikus rendszerének állapota,
l) kipufogó vezeték szikrapróbája,
m) gumiabroncsok, gumihevederek állapota, fékpróba,
n) világító berendezések próbája,
o) időszakos műszaki vizsgálatra kötelezett aratógép, erő- és munkagép, egyéb jármű időszakos műszaki vizsgálatának elvégzésének megtörténte, érvényessége,
p) bálázó gépek esetén a rendfelszedő, aprító berendezés, előtömörítő, hajtómű, tömörítő szerkezet, bálakamra, kötöző szerkezet, bálatömörség szabályzó mechanizmus
vizsgálata.
- A szemlebizottság szemrevételezésről és működési próbák eredményéről jegyzőkönyvet készít.
- A szemlebizottság a szemrevételezés és működési próbák során hiányosság állapít meg, írásban felhívja az üzemeltető figyelmét a hiányosságok javítására, továbbá megtiltja aratógép, erő- és munkagép, egyéb jármű betakarítási, bálázási munkálataiban való részvételét.
- A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban résztvevő tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen az OTSZ 229. § (1) bekezdésében foglalt 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó
készülék készenlétben tartása helyett - amennyiben a kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban résztvevő tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) is közlekedik -, a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani!
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak alapján, tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege:
a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os
b) meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os
A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.
A fentiekben foglalt bekezdésben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.
Az aratógépekben, gumihevederes erőgépekben, bálázó gépekben esetlegesen keletkező tűzesetek hatékony oltása miatt, javasolt a fentiekben foglalt tűzoltó készülékek készenlétben tartásán túlmenően, legalább 1 db 9 literes habbal oltó tűzoltó készülék készenlétben tartása!
Az aratásra vonatkozó tűzvédelmi szabályok:
- A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
- A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
- Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
Rostnövénytárolóra, kazalra vonatkozó tűzvédelmi szabályok:
- A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől
legalább 200 méter,
b) egyéb építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.
- Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmányszükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
- A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
- A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
- A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
- Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
- A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
- A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres
tűztávolságot kell biztosítani.
Terményszárítás általános tűzvédelmi szabályai, javaslatai:
- Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni!
- Mielőtt a gabona bekerülne a szárítótoronyba, azt megfelelően tisztítani kell, különös figyelmet fordítva a növényi hulladékok vagy az egyéb anyagok kiküszöbölésére.
- Minden szárítani kívánt alapanyaghoz külön- külön be kell állítani és szabályozni a szárítási hőmérsékletet, különös figyelmet fordítva a gyártótól kapott utasításokra, és figyelmesen követni és értékelni az esetleges változásokat.
- A gáz elégetése során felszabaduló hőmennyiség és hőmérséklet meghaladja a termények gyulladási hőmérsékletét, ezért fontos, hogy a szárítás állandóan a megengedett hőmérsékleten történjen.
- Csak kifogástalan állapotban lévő, üzembiztos szárítóberendezést szabad üzemeltetni a kezelési és üzemeltetési utasítás előírásai szerint.
- A tüzelőanyag tárolása, kezelése, felhasználása feleljen meg a vonatkozó előírásoknak.
- A szárítóberendezéseket csak szakképzett és megfelelő képesítéssel, csak arra kioktatott a kezelési és karbantartási feladatokat ismerő személyek kezelhetik.
- A szárítóberendezést csak állandó felügyelet mellett szabad üzemeltetni.
- A tüzelőberendezések és a szárítószekrények közé – általában a szárítóközeg vezetésére szolgáló légcsatornába – beépített szikrafogókat, valamint ezek tartókereteit állandóan jó karban kell tartani és szükség szerint a lerakódott koromrétegtől meg kell tisztítani.
- A szárítóberendezésekbe csak előtisztított, legalább 95 %-os tisztaságú termény adagolható. Az 5 %-os szennyezettségen belül nem tartalmazhat papírt, fahulladékot, csutkát, léhát és szalmát.
- A megengedett maximális szárítási hőmérséklet a szárított termény gyulladáspontjánál legalább 70 -80 Celsius-fokkal alacsonyabb legyen
- A leszárított és lehűtött termény hőmérsékletét ellenőrizni kell. Lezsákolni, illetve a tárolóba szállítani maximum 40 Celsius-fokon szabad,
- A szárítandó anyag nedvességtartalmát a szárítás utáni állapotban 0,5 % pontossággal kell mérni. A mintavétel gyakorisága 0,5 – 6 óra legyen, a terményféleségektől függően.
- Kedvezőtlen esetben a talajszintnél mélyebb aknákban széndioxid feldúsulás jöhet létre, ezért ezekre a helyekre csak alapos átszellőztetés mellett friss levegős légzőkészülék igénybevételével lehet lemenni.
- A szárítóberendezés kezelőépületére el kell helyezni „IDEGENEKNEK BELÉPÉSE TILOS” feliratot, illetve a közérdekű telefonszámokat.
- A kezelőépületben ki kell függeszteni a tüzelőberendezés kezelési utasítását.
A kezelési utasítás tartalmazza:
a) az üzembe helyezést,
b) az üzem alatti ellenőrzést,
c) üzemzavar, gázszivárgás esetén a teendőket,
d) a szellőző rendszert és annak működését.
- A szárítóberendezés kezelőépületét a szárítási tevékenység és a benntartózkodás ideje alatt lezárni tilos!
- A szárítóberendezés mindennap indítás előtt a biztonsági elemek beállítását, működését ellenőrizni kell.
- A szerelvényekre, légbeszívó rácsokra lerakódott port, szennyeződéseket rendszeresen, legalább hetente távolítsuk el.
- Az UV lángőr üveget legalább hetente száraz ruhával töröljük le.
- Folyamatos üzemű égőknél műszakváltáskor ellenőrizni kell a gyújtóelektródák tisztaságát, esetleges szennyeződéseket el kell távolítani. A tisztítás módját a szakszerviz oktatása alapján kell elvégezni.
- Rendszeresen, műszakváltáskor ellenőrizzük a lángőr tisztaságát, s az esetleg rárakódott portól, párától tisztítsuk meg.
- Végeztessük el a gépkönyvben előírt időközönként szakszervizzel a gázégő és szerelvényei karbantartását, ellenőrzését.
- Karbantartást, javítást csak szakképzett, az égő üzemeltetési jellemzőit tökéletesen ismerő szervizvállalat, vagy szakember végezheti.
- A terményszárítónál kerülni kell a túlmelegedést (villamos és szállítóberendezések) nyílt láng használatát, a szikraképződést, egyéb gyújtóforrás használatát, erős
oxidálószerek használatát.
- A terményszárító berendezéshez kapcsolódó porkamrára fel kell tüntetni a megfelelő figyelmeztető és tiltó jelzéseket. (A biztonsági jelek feleljenek meg a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletnek.)
- A terményszárító berendezéshez kapcsolódó törtszem kamrára fel kell tüntetni a megfelelő figyelmeztető és tiltó jelzéseket. (A biztonsági jelek feleljenek meg a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletnek.)
- Gázüzemű szárítóberendezés esetén, a gázégők összteljesítményének megfelelő tűzoltó készülékek készenlétben tartásáról kell gondoskodni, a szárítóberendezés gépkönyvében foglaltaknak és/vagy a létesítési, használatbavételi engedélyben megállapítottoknak megfelelően, vagy ha nincs róla egyéb rendelkezés akkor javasolt az alábbiak szerint:
a) 233 kW összteljesítmény alatt 1 db 34 A 144 B C
b) 233 – 580 kW összteljesítményig 1 db 55A 233 B C
c) 580 – 1160 kW összteljesítményig 2 db 55A 233 B C
d) 1160 – 5800 kW összteljesítményig 4 db 55A 233 B C
e) 5800 kW összteljesítmény felett 4 db 55A 233 B C + 1 db A II B C
- Az időjárásnak ellenállóan, jól láthatóan jelöljük meg a közműelzárók helyeit, rendeltetését, hatáskörét, ki-be kapcsolt állapotát továbbá a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók rendeltetését, hatáskörét ki-be kapcsolt állapotát.
- A terményszárítónál és kiszolgáló berendezéseknél, és a hajtásoknál leállás után és üzemelés közben szemrevételezéssel ellenőrizni kell:
a) a hajtóműveket,
b) a csapágyakat,
c) tengelykapcsolókat,
d) ékszíjhajtásokat,
e) az elhordó mechanikák biztonságos működését,
f) ékszíjak feszes állapotát,
g) a szállító csigák, és gabonafelhordók állapotát,
h) a hasadó panelek, tárcsák állapotát.
- A berendezések környezetében (9-10 m) éghető anyagot tárolni nem szabad. Kivételt képeznek azok az anyagok, amelyek a folyamatos üzemeltetéshez szükségesek.
- A berendezésen bekövetkező bárminemű üzemzavar elhárítását a kezelőnél rendszeresített gépkönyv szerint kell megkezdeni és elvégezni. Tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot!
- Az olajos magvak szárítása tűzvédelmi szempontból veszélyesebb, mint a többi termény, ezért a füst, és a rendellenes szagok keletkezését fokozottan figyelni kell.
- A szárítási tevékenység során rendszeresen ellenőrizni kell:
- a termény tisztaságát,
- a szárítólevegő –és a terményhalmaz hőmérsékletét,
- az esetleges füst keletkezését a szárítótoronyban,
- a környezet fokozott tisztán tartását.
Szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai:
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal is sújtható.
Az OTSZ szabályozása alapján, füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.
Ezek alapján külterületen a szabadtéri tűzgyújtáshoz, égetéshez nem kell a tűzvédelmi hatóság engedélye. Az ingatlan tulajdonosának, használójának az égetési tevékenységet, annak megkezdése előtt írásban be kell jelentenie az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez. Megyénk közigazgatási területén belül végzett tevékenység esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.
A bejelentés megtétele továbbra sem mentesíti a bejelentőt más hatóság engedélyének beszerzése, valamint más jogszabályban foglalt előírások betartása alól!
Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani
Amennyiben tüzet észlel, azonnal jelezni kell 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon a tűzoltóságnak, és meg kell kezdeni a tűz oltását!
A tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján:
| Tűzvédelmi szabálytalanság | Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ | Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ |
|---|---|---|
| tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő | 10 000 | 1 000 000 |
| tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges | 20 000 | 3 000 000 |
| tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) | 20 000 | 50 000 |
A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.
Mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek ADR előírásai:
Jelenleg Magyarországon a veszélyes áruk belföldi szállításának szabályait, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 387/2021.(VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ADR), valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 39/2021.(VII.30.) ITM rendelet tartalmazza.
Az ADR 1.1.3 szakasza általában tartalmazza a mentességeket, melyek közül az ADR 1.1.3.1.c) pontja értelmében az ADR előírásait nem kell alkalmazni „a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra.
Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra.”
Az aratást végző munkagépek (pl.: kombájn, cséplőgép, stb.) üzemanyag ellátását biztosító veszélyes áru (gázolaj) szállítás külső benzinkútról, saját gépjárművel az aratás helyszínére akkor nem tartozik az ADR hatálya alá, ha a szállított veszélyes áru mennyisége legfeljebb 450 liter. Más üzemanyag vonatkozásában azonban ezek a mennyiségi határok változnak, pl. benzin esetében csupán 333 liter. Így a szállítás a fenti hivatkozás (ADR 1.1.3.1. c) pont) első mondatának kritériumait kielégíti. Ennek megfelelően, a fentebb leírt szállításokra az ADR 1.1.3.1.c) pontjában leírt mentesség alkalmazható és az ilyen szállítások esetén az ADR-t nem kell alkalmazni.
Amennyiben a szállított veszélyes áru mennyisége ezeket a mennyiségi korlátokat meghaladja, úgy e szállítások tekintetében – figyelemmel a felhasználási módra, a szállított, felhasznált mennyiségre – az ADR 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentesség igénybevétele javasolt. Az ADR 1.1.3.6 bekezdése a veszélyes áru, szállítási módjához (csak küldeménydarabos szállításra alkalmazható, ömlesztett, vagy tartányos szállításra nem) és az egy szállítóegységen szállított veszélyes áru mennyiségéhez köti a mentesség alkalmazásának lehetőségét, amely mennyiségi határ – az adott veszélyes áru szállítási kategóriájától függően – eltérő lehet. A 3.3 szakasz az egyes veszélyes árukhoz tartalmaz különleges előírásokat, a 3.4 fejezet szerinti mentesség pedig különleges csomagolási előírásokat, és még kisebb mennyiségi korlátokat ír elő feltételként. Az ADR 1.1.3.6 bekezdése ugyan nem biztosít teljes mentességet az ADR előírásai alól, azonban jelentős könnyítéseket tartalmaz. A szállítások kapcsán ez esetben nem szükséges többek között a gépjárművezető ADR 8.2.1 szakasza szerinti oktatása, a jármű jelölése, írásbeli utasítás, illetve az ADR 8.1.5 fejezete szerinti felszerelések készenlétben tartása. Gondot kell ugyanakkor fordítani egyebek mellett a fuvarokmányra (ADR 5.4.1), a minősített csomagolóeszköz használatára (ADR 4.1), a küldeménydarabok jelölésére, bárcázására (ADR 5.2), a rakomány elhelyezésére, rögzítésére (ADR 7.5), az ADR 8.1.4.2 – 8.1.4.5 bekezdéseiben előírt legalább 2 kg-os tűzoltó készülék gépjárművön történő elhelyezésére és üzembentartására, a gépjárművezető és a szállításban érintett személyek ADR 1.3 fejezete és 8.2.3 szakasza szerinti oktatására.
A fentiek szerint leírtak kizárólag az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 39/2021.(VII.30.) ITM rendelet 1.§ (3) bekezdésében meghatározott fogalmak szerinti közúti járművel végzett szállításokra vonatkoznak. (A fogalom definíciója szerint közúti jármű:
„a közúti forgalomban való használatra szánt, legalább négy kerékkel rendelkező, 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű gépjármű, valamint pótkocsija, kivéve a síneken futó járművet, a mozgó munkagépet, valamint a veszélyes áru szállításakor legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedő mezőgazdasági és erdészeti vontatót.”)
A fenti definíció alapján tehát a lassú járművel, illetve a mezőgazdasági vontatóval az ADR előírásai szerint tilos veszélyes árut szállítani. Ezen tilalom alól ad könnyítést a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet), mely a lassú járművel, illetve a mezőgazdasági vontatóval végzett veszélyes áru szállítások tekintetében tartalmaz előírásokat.
Ebben az esetben az ADR előírásait csak annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azt az NFM rendelet betartani rendeli, azonban az NFM rendelet rendelkezéseit minden érintettnek teljes mértékben be kell tartania, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági tevékenységük keretében rendszeresen ellenőriznek.
Azon járművek, gépek üzemanyaggal történő ellátása esetén, amelyek nem a külső munkaterületen (az aratás helyszínén) végzik tevékenységüket, vagy nem a fenti 1.) vagy 2.) pontban leírt valamely mentesség hatálya alá tartozó veszélyes áru szállítását végzik, be kell tartani az ADR előírásait.
A fentieken túlmenően felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a nyári betakarítási munkálatok idején a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség, illetékességi területén a betakarítási munkák fokozott ellenőrzést fogja végrehajtani.
Ezúton kérjük a gazdálkodókat, hogy a veszélyeztetett időszakban különös figyelmet fordítsanak a tűzmegelőzési szabályok betartására.
Kérem, hogy a tűzesetek hatékony megelőzése, továbbá tűzesetek gyorsabb észlelése és jelzése érdekében, a felsorolt főbb szabályokat a lakosság és a gazdálkodók felé hirdetményben tegye közzé.