Képviselőtestületünk augusztus 16-án, ünnepélyes körülmények között negyedszer adhatta át a község kitüntető díjait. Hajnal András az elmúlt évhez hasonlóan a háromféle kitüntetést négy személynek nyújthatta át. Az alábbiakban álljon itt a kitüntetettek rövid életútja, mely érdemessé tette őket a kitüntetések átvételére.
'SZEMÁN JÓZSEF – Tiszabercel község díszpolgára
Szemán József fiatalon került feleségével együtt a Tiszaberceli nevelőtestületbe, és csaknem 4 évtizeden keresztül nevelt, tanított bennünket, gyermekeinket. Generációk nőttek ki keze alól és sokan felnőtt fejjel köszöntük meg szeretetteljes szigorát. 1928. szeptember 1-én Szendrőn született, 1953 május 1-től dolgozott Tiszabercelen tanítóként, majd szaktanítóként. Az 1960-as évektől nevezték ki a Tiszaberceli Általános Iskola Igazgató-helyettesévé és egészen nyugdíjazásáig ezt a pozíciót töltötte be. Az 1980-as évek elején miniszteri dicséretben részesült munkájának elismeréseként. A község közéletéből is kivette részét, hiszen hosszú éveken keresztül tanácstag volt, ahol a község közügyeinek legfontosabb kérdései dőltek el.
Az iskolában a nevelő és pedagógiai munka mellett a gazdasági területen dolgozott nagy erőfeszítéssel és remek eredményekkel. Az ő munkáját dicséri az iskola átalakítása, az új emeletes iskola építése is. Emellett részt vett az államosítást követően az iskola szerkezetének átalakításában. Szerette Tiszabercelt, szerette a község lakosságát és nyugdíjazásától azért félt leginkább, mert tudta, hogy el kell hagynia ezt a falut. Feleségével együtt fájdalmasan búcsúztak, s hosszú évtizedek után Miskolcra költöztek. Tiszabercel is sokat gondolt a Szemán házaspárra, de bizony keveset látogattuk őket. Szerettek hírt hallani Bercel felől, ünnep volt a házukban, ha egy földi tiszteletét tette náluk. Szemán Józsefet 1998. január 29-én helyezték örök nyugalomra a miskolci temetőben. Tiszabercel község lakossága kegyelettel gondolt a volt tanítóra, igazgató-helyettesre, pedagógusra, amikor megtudta, hogy kiért szól a harang.
A mai napon Tiszabercel község díszpolgárává választotta Szemán Józsefet, akinek – bár nem lehet itt köztünk – emlékét nem takarja el semmi, és azt kegyelettel őrzi Tiszabercel község.
PETRÓ BÉLA - A köz szolgálatában
1939. június 24-én született Tiszabercelen. Iskolai tanulmányait Tiszabercelen kezdte, majd a középiskolát Nyíregyházán végezte. 1957-ben érettségizett a Vasvári Pál Gimnáziumban. Érettségi után 2 évig a Fővárosi Villamos Vasútnál dolgozott kalauzi munkakörben. 1959-ben felvételt nyert a Budapesti Tanítóképzőbe. Az oklevél megszerzése után a Fóti Gyermekvárosban dolgozott nevelőtanárként. 1963-ban szülőfaluja iskolájának hívására hazajött. Életét 4 jelentősebb tevékenység jellemezte: oktató-nevelő munka az iskolában, csapatvezetői tevékenység az Úttörőcsapatnál, a modellezés, tanácstagi munka. Az oktató-nevelő munkát itthon az Általános Iskola 2. osztályában kezdte, majd a Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben közismereti tantárgyakat tanított és a diákotthon vezetője volt. Közben megszerezte a „műszaki ismeretek és gyakorlatok” szakos tanári oklevelet. 1969-től ismét az Általános Iskolába került vissza, és újabb főiskolai tanulmányokba is kezdett. 1971-re meg is kapta a fizika szakos tanári oklevelet. Több éven keresztül látta el az iskola gyermekvédelmi felelősének munkáját is. A technika fejlődése az iskolákba is utat tört, bevezették a számítástechnika oktatását. 1986-tól évekig oktatott informatikát a számítógépek első generációján. Az iskolai tanítástól a 2001/2002-es tanév végén búcsúzott. 40 éves pályafutása után gyerekek, nagyszülők, szülők – mint volt tanítványok – köszönték meg munkáját nyugdíjba vonulásakor. Az Oktatási Minisztérium Pedagógus szolgálati Emlékérmét is megkapta. Ebben a négy évtizedes munkában nemcsak a mindennapos oktató-nevelő munkája volt emlékezetes a berceli gyerekek számára, hanem az 1971-72-es tanévtől kezdett, másfél évtizeden át tartó csapatvezetői munka is.
Két alkalommal Lengyelországba vitt berceli és Szabolcs megyei úttörőket delegációvezetőként nyári táborozásra. Csapatvezetői közbenjárására az akkori lehetőségek közül az NDK-ban, Kubában is nyaralt tiszaberceli gyerek. Úttörővezetői munkájáért 1984-ben Kiváló Úttörővezető kitüntetést, 1987-ben Üttörővezető Érdemérmet kapott, s ugyanebben az évben 10 magyar gyerekből álló delegáció élén az NDK-ban egy hónapos nemzetközi jutalomtáborozáson vett részt. Az ifjúsággal való foglalkozást nyugdíjba vonulása után sem fejezte be, hiszen a Tiszaberceli Modellező Klubot ma is ő vezeti. Az 1951-ben alakult klubba gyermekként lépett be. Eredményeikkel nem csak megyei, de országos bajnokságokon is öregbítették Tiszabercel hírét. A modellezőélet eredményes szervezéséért megkapta az MHSZ Kiváló Munkáért bronz, ezüst, majd arany fokozatát is. Az 1970-es évektől jelentős feladatot kapott a Honvédelmi Minisztériumtól: Hajdú és Szabolcs megyék területén ő vezette a rádióirányítású modellvezető képzést sorköteles katonák számára. Az ifjúság honvédelmi nevelésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül ezekben az évtizedekben kapta a honvédelmi miniszter által adományozott Honvédelmi Érdemérmeket 10, 15, 20, 25, 30 éves munkája alapján. A rendszerváltással megszűnt az MHSZ, de a klubot tovább működtette civil szervezetként olyan időszakban is, amikor Magyarországon egyre-másra hagytak fel a modellezéssel, s amikor klubhelyiség hiányában lakása műhelyében és az iskolában folyt a munka. 1971-től a rendszerváltásig csaknem 20 éven keresztül volt a község egyik tanácstagja. 2 cikluson át Tiszabercel Községi Tanács Végrehajtó Bizottsági tagja is volt. Aktívan képviselte körzete lakóinak érdekeit, a falu fejlődéséért dolgozott. Ezért a tevékenységéért a község testületétől 1986-ban, majd 1990-ben Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést is kapott. Tiszabercel életében ma is aktívan részt vesz. Hol iskolai, hol községi rendezvényen segít, ha szükség van rá, s több mint egy éve polgárőrként is őrzi faluja nyugalmát.
NATKÓ LÁSZLÓ - Tiszabercelért kitüntető díj
1948. május 23-án született Gáván, egy 7 gyermekes földműves család harmadik gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait Gáván, majd Vencsellőn végezte és ezt követően öntő szakmát tanult Diósgyőrben. Szakmunkás-bizonyítványát országos szakmai versenyen vehette át. Ózdon, a kohászatban kezdett el dolgozni a szakmájában, majd a család szeretete közelebb hozta, hogy anyagilag is támogatni tudja őket, és hazajött a vencsellői termelőszövetkezetbe. Itt került először kapcsolatban az önkéntes tűzoltókkal. 1969. és 1971. között katonaéveit töltötte. Natkó László 40 éve tűzoltó. 1974 szeptemberében megházasodott, és ekkor került a falunkba. Ezután dolgozni visszajárt Ózdra, majd a Nyíregyházi Mezőgép Vállalathoz. 1975-ben született Zoltán fia, 1980-ban Enikő lánya. Ekkor már a paszabi vízmű dolgozója volt. 1984-től a település szolgálatában áll, azóta karbantartó az óvodában. Közben folyamatosan önkéntes tűzoltó volt. A Tiszaberceli Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka 1988 májusától lett. A 15 év alatt gyökeres változásokon ment át a Tiszaberceli Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az elmúlt 16 évben csapataink 31-szer állhattak a dobogó legfelső fokán, 13-szor ezüst, és 12-szer bronzérem jutott a versengésekben. 1998. májusában vehette át a belügyminiszter dicséretét. 2001-ben, a Tiszaberceli Önkéntes Tűzoltó Egyesület 75. éves születésnapján a Megyei Tűzoltó Szövetség kitüntetésében részesült. 2004-ben a Megyei Tűzoltó Szövetség legmagasabb kitüntetését, a Szent Flórián Emlékérmet vehette át a Nyíregyházi Tűzoltóság 120 éves évfordulóján. Eközben a csapataink számos különdíjban is részesültek, így két alkalommal a legtöbb csapatot indító raj különdíját, egy alkalommal a legjobban felkészült csapat különdíját vehette át. 2003-ban a Szakolyban megrendezett Nemzetközi Tűzoltó Versenyen a Szlovák tűzoltók különdíját kapta. A tiszaberceli munkájának egyik különlegessége, hogy Kemecse és Szakoly után Tiszabercel is az elsők között volt, ahol női raj alakult. A település társadalmi életéből is jócskán kiveszi a részét. Évek óta hagyomány a tűzoltóbál. 1999 óta nyújt be pályázatokat az ÖTE., melynek köszönhetően folyamatos a felszerelések cseréje, a technikai eszközök bővülése és a szertár korszerűsítése. Mindez csapatmunka, de minden csapat élére kell egy olyan személy, akinek egyénisége meghatározza nem csak a csapat jelenét, de jövőjét is.
HOMONNAI ZOLTÁN – Tiszabercelért kitüntető díj
1959. december 7-én Kemecsén született, bár tudjuk róla, hogy buji származású. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd Nyíregyházán a Vasvári Pál Gimnázium népművelés szakán érettségizett. Iskolái után a Nyírségi Nyomdában helyezkedett el, ahol közel 10 évet dolgozott gépszedőként. Később került a SZÜVBE, ahol a számítógépes szövegszerkesztés fortélyait sajátította el. Munkája során megtanulva a szakma fortélyait, 1992-ben döntött úgy, hogy saját vállalkozásba kezd, és könyv, valamint tankönyv kiadásra vállalkozott. Azóta mondhatni éjt-nappallá téve dolgozik azért, hogy vállalkozása sikeres legyen. 1982-ben nősült, egy tiszaberceli lányt, Görömbei Juditot vette feleségül. 1984-ben született meg első fia Zoltán, ezt követően még kétszer örülhetett fiú születésének, 1992-ben Kristófnak, majd 1998-ban Bálintnak. Életében a Tisza szeretete egyre inkább köti Tiszabercelhez. 1999-ig Homonnai Zoltán neve egy volt a sok közül. A Barátok Tiszabercelért Egyesület alakulásakor találkoztunk vele először, ahol bár ismeretlenül, de tiszaberceli gyökerekkel az egyesület elnökségi tagjává választották. Nem sokkal később megismerve nem csak terveit, de az azokból származó eredményeket is, az egyesület elnöke lett. Nevéhez fűződik a napjainkban legnagyobbnak mondott tiszaberceli esemény, az Országos Felső-Tiszai Halászléfőző Verseny és a köré épülő Berczeli Halászléünnep, valamint a Rétközi Kulturális és Turisztikai Napok ötlete és kivitelezése. Nem hiszem, hogy lenne ma olyan ember Tiszabercelen, aki ne lenne büszke erre az eseményre, melyen az idén, immáron jubileumi ötödik alkalommal vagyunk túl. Viharfelhők voltak, vannak és lesznek, de azt hiszem, hogy Tiszabercel élete olyan fordulatot vett az elmúlt öt év alatt, amit meg kell becsülnünk, a belőle származó értékeket meg kell őriznünk. Homonnai Zoltán több mint 5 éves tevékenysége a Tiszabercelért Egyesületben új színfoltot hozott nem csak a település, de a Rétköz, a megye és a régió életébe.
- Papp János -